Gary Chapman (teljes nevén Gary Demonte Chapman; (1938. január 10. –) amerikai író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó, Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotója.
A Moody Bible Institute elvégzését követően az Illinois állambeli Wheaton College intézményében szerzett BA-végzettséget, majd a Wake Forest University-n MA-diplomát. Végül a Southwestern Baptist Theological Seminary keretében Master of Religious Education (M.R.E.) és doktori fokozatot szerzett.
1971 óta az Észak-Karolina államban található Winston-Salem városában a Calvary Baptist Church segédlelkésze. Bel- és külföldi konferenciák rendszeres előadója a házasság, család és kapcsolatok témakörében. Tevékenységének köszönhetően a világ minden tájáról kap meghívást, így például Szingapúrból, Szaúd-Arábiából, Mexikóból és Hongkongból. 2016-ban meghívást kapott Magyarországra, ahol 2017 márciusában négy helyen hallgatható előadása: Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Budapesten. Leghíresebb könyvét, az Egymásra hangolva címűt közel negyven nyelvre fordították le.
Személyes szeretetnyelvünket Gary Chapman amerikai lelkész, író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó az idegen nyelvhez hasonlítja. Az optimális kommunikáció csak akkor jön létre, ha mindkét fél megtanulja a másik személyes anyanyelvét, azaz szeretetnyelvét.
Az amerikai család – és párterapeutát vastaps fogadta, amikor a kissé hosszúra nyúlt bevezető után végre megjelent a színpadon, előadását tolmács fordította. Először a szerelembeesésről beszélt, arról, hogy minden a bizsergéssel kezdődik. Azután amikor hangosan kimondjuk, hogy szeretlek, az azt jelenti, a bennünk lévő érzés érzelmi megszállottságba fordul át. Mindig a másikra gondolunk, természetesen nem vesszük észre a hibáit, hiába figyelmeztet rájuk az anyukánk józanul, stb. Itt még egy sor humoros mondat következett a szerelmes állapot mibenlétéről, mert Chapman profi előadóként vigyázott arra, hogy ne lankadjon a figyelem, és nevetni is lehessen.
Egy ismert forgatókönyv
Azután elhangzott egy történet arról, hogy persze sok év házasság után is át lehet élni ezt a bizsergést, csak egy másik ember iránt. Adott a férfi, akire ráköszön egy új kolléganő a munkahelyi kávégépnél. Főhősünk rögtön konstatálja, milyen csinos és kedves az új munkatárs, és az illata is finom. És már ott is van a bizsergés. Az első rövid beszélgetést hosszabbak követik a kávégépnél, és hamar sor kerül egy közös ebédre is, ahol a férfi elmondja, hogy nős, de boldogtalan. A következő ebédnél pedig a nő meséli el a saját történetét. Két hónappal később pedig azt veszi észre a boldogtalan férj, hogy közelebb érzi magát ehhez a nőhöz – akivel mindenről tud beszélni –, mint a saját feleségéhez. És akkor már csak egy rövid idő kell, hogy megszülessen a döntés – új élet az új nő oldalán. Chapman kifejti, hogy ez a forgatókönyv játszódik le majdnem minden hasonló esetben.
Ezután az általuk végzett kutatásról beszélt, amelyben a szerelembeesés élményét tanulmányozták. Az derült ki, hogy az érzelmi megszállottság időszaka átlagosan két évig tart mindenkinél, utána leszállunk a felhők közül. Erről persze nem lehet olvasni a női magazinokban, és arról sem, hogy ha mindig a „bizsergést” követnénk, akkor az életünk során nyolcszor is megházasodhatnánk.
Ahelyett, hogy máshol keressük a boldogságot
De Chapman szerint nyilván nem ezt kell tennünk: ő abban akar segíteni mindenkinek, hogy megtanulja „kezelni” a bizsergést, és a jelenlegi házasságát próbálja jobbá tenni ahelyett, hogy máshol keresné a boldogságot. Rögtön az elején leszögezi, hogy két önző embernek soha nem lesz jó a kapcsolata. Az önzésünket leginkább azáltal tudjuk leküzdeni, ha figyelünk a másik érzelmi szükségleteire.
Arról sok szó esik, hogy a gyerekek lelkében van egy érzelmi szeretettartály. Ha egy gyerek úgy érzi, szeretik, egészséges felnőtt lesz belőle, ha viszont gyerekkorában üres ez a tartály, akkor sok lelki vívódáson megy át, és tizenévesként elkezdi keresni a szeretetet, persze többnyire nem jó helyen. Chapman hisz abban, hogy a felnőtteknek is van ilyen szeretettartályuk. Az, aki házasságban él, a férjétől-feleségétől várja, hogy megtöltse ezt a tartályt, ami persze csak akkor megy, ha tudjuk, miként kell szeretni a másikat.
Az 5 szeretetnyelv születése
Ezen a ponton megint egy hosszabb kabarészerű jelenet következett, amelyben – a szereplők hangját utánozva – Chapman felidézte egyik esetét, amikor párterápiára jött hozzá egy 30 éve együtt élő pár. A feleség elmesélte, hogy nem szoktak vitatkozni, nincsenek anyagi problémáik, csak az a baja, hogy nem érez szeretetet a férje részéről. „Olyanok vagyunk, mint két idegen” – mondta. A férj is elpanaszolta, hogy nem érti, mi a baja a feleségének, ő rengeteget segít otthon, mosogat, vacsorát csinál, takarít, minden tőle telhetőt megtesz.
Mire idáig ér a történetben, mi persze már tudjuk, mi a gond – nem jól szeretett a férj. Chapman hosszú évek párterápiás élményei hatására gondolta végig, mire vágytak azok, akik úgy érezték a házastársuk már nem szereti őket, és rájött, hogy az összes választ be lehet sorolni öt kategóriába – ebből lett az öt szeretetnyelv: elismerő szavak, ajándékozás, szívesség, minőségi idő, testi érintés.
Chapman azt állítja, majdnem mindenkinek van egy elsődleges szeretetnyelve, amely leginkább megérinti. Más nyelveken is képesek vagyunk befogadni a szeretetet, de van egy kitüntetett nyelv, pont úgy, mint a beszédben az ember anyanyelve. Persze vannak „kétnyelvű emberek”, akiknek két egyenrangú szeretetnyelvük van, ami természetesen nemcsak a párkapcsolatokban működik, a munkatársakkal, testvérekkel, barátokkal is alkalmazható.
A szeretettartály feltöltése
Ezek után az előadó rövid példákkal illusztrálta az öt kategóriát, interaktív részeket iktatva beszédébe. Az első kategória, az „elismerő szavak” azt jelenti, hogy megerősítjük a másikat egy jellemvonásával vagy cselekedetével kapcsolatban: megdicsérem, hogy milyen csinos, vagy ha kitakarítja a lakást, akkor nemcsak magamban konstatálom, hogy minden ragyog, hanem ennek hangot is adok. Chapman hozzátette, ő még olyan embert nem látott, akiről valami jót ne lehetne elmondani. Egyben felszólította a közönség tagjait, hogy akik a párjukkal vannak, fejezzék be a „nagyra értékelem benned azt, hogy…”-kezdetű mondatot. „Máris jobb, ugye?” – kérdezte azután mosolyogva.
A 2. szeretetnyelv az ajándékozás, ami azt „üzeni”, gondolt rám a másik. Ilyenkor természetesen nem az ajándék értéke számít, tavasszal például ingyen is lehet virágot szerezni, lessünk el jó módszereket a gyerekeinktől, csak mondjuk, ne a pitypangot válasszuk – hangzott az ironikus tanács.
A 3. kategória a szívesség, vagyis amikor csak azért csinálsz valamit, mert tudod, hogy jólesik a másiknak: saját életéből a porszívózást hozta példának, amit teljes szívéből gyűlöl, mégis megcsinálja a felesége kedvéért.
A 4. szeretetnyelv a minőségi idő, amikor teljes figyelemmel a másik felé fordulunk. Tévedések elkerülése végett rögtön kinyilvánította, hogy a közös tévézés nem ez a kategória. A minőségi idő akkor kezdődik, amikor kikapcsoljuk a készüléket.
Az 5. szeretetnyelv a testi érintés. Régóta tisztában vagyunk vele, milyen erő rejlik az érintésben, ezért simogatjuk annyit a kisbabákat – hangzott el. Egy házasságban pedig megfogjuk a másik kezét vagy átöleljük.
Házasságok megmentése
Chapman azt is elmondta, nagyon ritka, hogy a férjnek és a feleségnek ugyanaz a szeretetnyelve, ezért jó szándékú párok is elbeszélhetnek egymás mellett, miközben őszintén szeretik a másikat. Elmesélte, rengetegen megkeresték, hogy elmondják, mennyire hálásak neki, hogy megmentette a házasságukat. Arról számoltak be, hogy már néhány hét után megváltozott a hangulat otthon a szeretetnyelvek használatának köszönhetően.
Az előadó azt is elárulta, mindenkin ő se tud segíteni, motivációt nem tud adni. Ezzel kapcsolatban rögtön egy történetet is megosztott a hallgatósággal. Egy férfi azzal hivalkodott neki, hogy hiába derül ki, hogy a feleségének a szívesség a szeretetnyelve, ő ugyan nem fog porszívózni otthon. Erre Chapman csak azt tudta mondani, hogy a szeretet döntés kérdése: ha valaki úgy határoz, hogy egy üres szeretettartállyal bíró asszony mellet akar élni, akkor az az ő baja.
A három kérdés
Chapman annak idején másképp döntött. Elmesélte, hogy az ő feleségének is üres volt a szeretettartálya a házasságuk elején, mert akkor még azt hitte, ha az ember megtalálta az igazit, a „bizsergés” örökké tart. Hamar előjöttek a köztük lévő különbségek, és fogalmuk se volt, hogy kell megoldani a konfliktusokat, mert nem gondolták, hogy lesznek. Állandóan csak vitatkoztak, és sikerült boldogtalanná tenniük egymást.
Akkoriban jelentkezett a teológiára, hogy lelkipásztornak tanulhasson, de egyfolytában azon rágódott, hogyan is tud majd reménységet hirdetni az embereknek, ha boldogtalan a magánélete. Egyszer azután megjelent a lelki szemei előtt, ahogy Jézus a tanítványai lábát mossa, és akkor rájött, a másikhoz való hozzáállásával van baj: a krisztusi alázat hiányzik belőle. Neki három kérdés segített megváltoztatni a házasságát: Mivel segíthetnék neked?, Hogyan tehetném könnyebbé az életed? és Hogyan lehetnék jobb férjed? Amikor ezeket feltette a feleségének, az asszonynak rögtön volt pár ötlete, és azután lassan elkezdte Chapmant megtanítani arra, hogyan szeresse őt.
Ezzel a személyes vallomással ért véget a másfél órás előadás, amelynek minden perce felépített forgatókönyv szerint zajlott, tudatosan vegyítve a vicceset a drámaival, a lélekben vájkálást az ironikus kiszólásokkal.
Névjegy: Gary Chapman 1938-ban született amerikai író, párkapcsolati szakértő. Már 1971 óta a Winston-Salemben (Észak-Karolina) található Calvary Baptist Church segédlelkésze. Nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, nős, két felnőtt gyereke van. Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) 1995-ben jelent meg először.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gary_Chapman forrás: https://www.evangelikus.hu/c%C3%ADmk%C3%A9k/gary-chapman forrás: https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20170402_Harom_kerdes