Milyen érdekes elmélyedni egy-egy cikk elolvasásában. A forrásban megjelölt „Mindig erősnek lenni lassú öngyilkosság” cikk élményeinek alapján kezdtem el írni ezt a bejegyzést, a „Légy erős!” gondolat alapján. Pont ezért ennek a bejegyzésnek ez lett a címe. Mikor a forrást szerkesztettem be erre az oldalra, akkor vettem észre, hogy bár a cikk címe a „Mindig erősnek lenni lassú öngyilkosság”, a cikk internetes címében a „Légy erős” kifejezés szerepel (divany.hu…/legy-eros). Lehet, hogy ugyanazok a gondolatok jártak a cikk írójának a fejében mikor írt, mint nekem, mikor olvastam…?
A forrásban aztán végül két hivatkozás van, mert az eredeti olvasmány alapján kicsit beljebb akartam tekinteni a kérdéskörbe.
Menjünk végig először az eredeti cikken, aztán merüljünk kicsit lentebb!
Tiszteljük azokat az embereket, akik nehéz időkben is tartják magukat. Akik egy konfliktusban meg sem rezdülnek, akiken nem látszik, hogy gyengék lennének. Sokan mérgesek magukra, ha kiderül róluk az esendőségük, gyengeségük. Azt gondolják, bírniuk kellett volna. Pedig, aki mindig tartja magát, az önmagát is veszélyezteti.
Rainesford Stauffer, a Medium újságírónője cikkében arról vall, mennyire abszurd volt, hogy az életét megnehezítő betegsége során nemcsak a családtagjainak, barátainak mondta mindig azt, hogy jól van, de még az orvosának is. Túlzottan belenevelték a tartás, az erősnek mutatkozás fontosságát, így nem is tudott mást mondani, mint hogy kösz, jól vagyok.
Viselkedésének egyik okozóját gyerekkori balett-tanárában látja, aki fizikailag és érzelmileg is folyamatosan bántotta.[1]
[1] Fontosnak tartom, hogy itt a bántalmazás szó jelenik meg. Azt gondolom, hogy jó szándékkal is tudunk ilyen mintákat adni a gyerekeknek.
Sokan gondolják ezt helyesnek. A tranzakcióanalízis úgy hívja ezt a jelenséget, hogy Légy erős parancs. Akiket életükben leghangsúlyosabban ez a parancs vezérel, azt élik meg, hogy akkor szerethetők, ha nincs velük baj. Ha mindent kibírnak, nem panaszkodnak, mindig vidámak, nem nyomasztják saját rossz hangulataikkal és nehézségeikkel a környezetüket. Egy darabig nekik is jó ez, maguk elől is elrejtik a negatív érzéseiket, a fájdalmukat. Egy idő után viszont olyan lesz, mintha állandóan maszkot hordanának, és a meg nem élt érzéseik betegségbe vagy depresszióba fordulnak.
Az elfojtott lelki fájdalom kivetül a testre
Hilary Jacobs Hendel pszichoterapeuta rávilágít, hogyan is történik ez. Az elnyomott érzések, a lefojtott pszichés energia megjelenik a testünkben: megfeszítjük az izmainkat, behúzzuk a nyakunkat, megváltozik a légzésünk. A tartós stressz ezért okozhat például hasfájást vagy vállkörnyéki fájdalmat.
Dr. Margaret Rutherford szerint addig tudjuk erősíteni magunkban a jól vagyok, összeszedett vagyok, velem nincs semmi gond képet, hogy a végén a maszk teljesen ránk nő. Már nem tudunk kilépni belőle. Nyugodtnak tűnünk, pedig nem vagyunk azok. Az igazi nyugalom az, amikor az ember tényleg biztonságban érzi magát. Aki csak mindig tartja magát, és sosem szembesül a saját rossz érzéseivel, az sokkal inkább bizonytalan. Attól tart, hogy ha megmutatná a gyengeségét és a sebezhetőségét, akkor bántanák és megsebeznék. Kiszolgáltatottá válna, ezt pedig nem engedheti meg magának, mert veszélyes.
Nem engedünk meg magunknak semmilyen rossz érzést
Annyira második énünkké válhat a mindig nyugodt, mindig erős ember képe, hogy egy idő után már az embernek saját magának elfogadhatatlanná válik bármilyen másfajta állapot. Például a fizikai fájdalom. Pedig a testi és a lelki fájdalmak is jelzések, hogy valami nem jó, beavatkozásra lenne szükség. Az teljesen egyértelmű, hogy milyen veszélyekkel jár, ha valaki nem megy időben orvoshoz, mert letagadja maga előtt is a tüneteit.
Egy összeszedett embernek nagyon nem könnyű feladnia azt, hogy ő mindig erős. Sokan irigykednek azokra, akik tudnak sírni filmeken, vagy tudnak ordítani, és nem csak magukba fojtják a fájdalmat. Érdemes valahogy megpróbálni közelebb kerülni a valós érzésekhez, és szembenézni a fájdalommal is, mert csak ez adhatja meg a szabadságot, és azt, hogy az ember valóban nyugodt lehessen és biztonságban érezhesse magát.
Akkor, most menjünk beljebb: Rejtett parancsaink – Rád melyik jellemző az öt közül?
Nap mint nap új kihívásokkal találkozunk, új helyzetekben kell helyt állnunk. A kezdetektől tanuljuk, és hosszú évek során alakítjuk ki életünk főbb szerepeinek hatékony viselkedési formáit. De bármennyire ügyesen is játsszuk tanult szerepeinket az élet színpadán, bizonyos helyzetekben egyéni karakterünk mégis átsejlik begyakorolt viselkedési mintáinkon. Ezek a karakterek korai tapasztalataink következtében, gyermekkorunkban fejlődtek ki, hátterükben úgynevezett driverek állnak. De honnan erednek ezek a parancsok, és mihez kezdhetünk azzal, ha megismerjük őket?
Biztosan mindannyian észrevettük már, hogy ha váratlan, a megszokottól eltérő, esetleg rémisztő szituációban kell helyt állnunk, akkor gyakran spontán módon, zsigeri szinten reagálunk egy ránk nagyon is jellemző, szerepfüggetlen karakterből. Nem is gondolnánk, hogy e karakter mögött olyan gyermekkorban rögzült driverek munkálkodnak, melyek elemi szinten hatnak ránk kamaszkorunk óta. Ezek rejtőznek tipikus mimikai reakcióink, testtartásunk és spontán viselkedéses jellemzőink mögött, különösen a stresszes, újszerű szituációkban, ahol a helyzet tudatos értékelésére nincs módunk vagy lehetőségünk. Viszont tévedés ne essék: karakterünk és a mögötte álló driver független valódi személyiségünktől, inkább csak egy domináns viselkedési stratégia, melyet a helyzettel való megküzdési szükséglet aktivizál.
A tranzakcióanalízis (továbbiakban TA) szerint gyermekkorunk meghatározó alakjai, elsősorban a szüleink sorskönyvi üzenetei rejtőznek drivereink hátterében. Ezek a sorskönyvi üzenetek bátorító, illetve tiltó szavak formájában és non-verbális üzeneteken keresztül hatottak ránk annak idején. Mind az eljövendő boldogulásunkat, mind beilleszkedésünket, mind pedig a társadalmi normáknak való megfelelésünket egyaránt szolgálták.
A sorskönyvi üzenetek részét képezik a mintául szolgáló „így kell…” programok, a „ne tégy semmit…” típusú non-verbális gátló parancsok, a konkrét felszólításokat tartalmazó ellenparancsok, mint például a „légy jó gyerek…” üzenet, és az ezeket feloldó engedélyek. Szüleinktől kapott üzeneteink gyakran szándéktalanul fejeződtek ki irányunkba. Általában gondviselőink helyes, illetve téves oktulajdonításait, félelmeiket és feszültségeiket hordozták magukban. Céljuk, hogy tájékoztassanak bennünket arról, milyen működési móddal válhatunk elfogadottá és kívánatossá szociális közegeinkben.
Az ellenparancsok és az 5 driver
Az üzenetek közül kiemelkednek az ellenparancsok. Segítségükkel tanuljuk meg szüleinktől, mit vár el tőlünk a család és a társadalom. Felszólító módba rejtve hozzák a tudomásunkra, mely viselkedéssel nyerhetjük el környezetünk elismerését és megbecsülését. A TA teoretikusok úgy találták, hogy az ellenparancsok közül kiemelhető öt driver, amelyek kimagasló hatásfokkal bírnak a többihez képest. Bár ezek a driverek önmagukban társadalmilag megbecsült és hasznos teljesítményre ösztönöznek, ám olyan, az egyénre jellemző, stresszhelyzetben automatikusan működésbe lépő viselkedési módokat eredményeznek, amelyek gyakran korlátozzák az egyént szabad önkifejezésében, és érzelmei megélésében. Továbbá Taibi Kahler pszichológus megállapította, hogy amennyiben valaki képtelen időről időre kivonni magát az adott driver hatása alól, minden áron teljesíteni akarja a parancsot, az hosszú távon komolyabb pszichés betegségekhez is vezethet.
Az 5 driver:
Ezek a driverek zsigeri működésünk alapját képezik. Felnőttkorunkra pedig már leválaszthatatlanul hozzánk nőnek. Egyrészről egyedivé tesznek bennünket, növelik mindennapi hatékonyságunkat, másrészről azonban ellehetetlenítik spontán önkifejezéseinket, és meggátolják önérvényesítésünket.
Ezért hát kiemelten fontos, hogy be tudjuk azonosítani a háttérben dolgozó parancsot vagy parancsokat. Meg kell tanulnunk, milyen üzenettel menthetjük fel maguknat alóluk. Most következzen az öt driver, elsődleges jellemzőik, és az engedélyek, melyekkel szükség esetén semlegesíthetjük őket.
A légy tökéletes karakterű emberek alaptévedése abban rejlik, hogy azt hiszik: csak akkor lehetnek elfogadottak környezetük (korábban szüleik) számára, ha mindent jól csinálnak. Ők az összes energiájukat abba fektetik, hogy a lehető legjobban végezzék a feladataikat. Tökéletességre, hibátlanságra törekszenek, mindenben sikeresek akarnak lenni, amihez hozzákezdenek. Céljuk, hogy végül győzedelmeskedjenek. Kritikai érzékük páratlan, magas színvonalon dolgoznak, lelkiismeretesek, viszont rettegnek a kudarctól, a kritikától. Emiatt elvesznek a részletekben, miközben másoktól is hasonló szintű tökéletességet várnak el.
Felmentést adhat számukra a következő gondolat: „Elég jó vagy így is!”
A légy erős emberek mindenkor sérthetetlennek tűnnek, nem mutatják ki az érzéseit, nem sírnak, nem érzékenyülnek el. Éppen ezért nehezen viselik maguk körül a nyafogást. Feladataikat nem bízzák másokra, nem kérnek segítséget, viszont erőnek erejével viszik végig, amit vállaltak. Zárkózottságuk testtartásukban is gyakorta megjelenik: karba font kezek, pókerarc jellemzik őket. Téves gondolataik abból fakadnak, hogy úgy érzik, érzelmeik és kívánságaik nem tartoznak a külvilágra. Ha mégis kifejeznék azokat, akkor a környezetük visszautasítaná őket. A légy erős emberek nagyon hatékonyan működnek rossz munkakörülmények között. A pánikhelyzetekben is hidegvérrel és gyorsan reagálnak, mivel könnyedén veszik magukhoz az irányítást, így biztonságos lékkört teremtenek maguk körül éreztetve, hogy kézben tartják a dolgokat.
Pozitív felszabadító üzenetük így szól: „Engedd meg magadnak, hogy érezz, és fejezd ki szabadon a vágyaidat.”
Azok az emberek, akik szakadatlan erőfeszítést tesznek, állandó küzdelmet vívnak, egyfolytában harcolnak. Senki sem kérdőjelezheti meg, hogy keményen dolgoznak, ám a várt siker mégsem következik be életükben. Ennek oka, hogy nem tudják meglépni a sikerhez vezető utolsó lépéseket. Rendre saját maguk szabotálják a kitűzött céljaik elérését. Lebetegszenek, elveszítik a célt, vagy eleve esélytelen terepen indulnak el. Így egész életük örök küzdelem, amelyben egyfolytában erőfeszítést tesznek a vágyott, de soha el nem érhető cél felé. Szorgalmasak, tevékeny munkaerőt jelentenek, mivel sosem pihennek. Pont emiatt hajlamosak túlhajszolni magukat. Vágynak az elismerésre, miközben állandóan elégedetlenek, feszültek és idegesek. Háttérgondolatuk az, hogy környezetük csak akkor fogadja el őket, ha keményen dolgoznak. Éppen ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy célt érjenek, hiszen akkor már nem dolgozhatnának keményen.
Pozitív üzenetük lehet: „Fejezd be amit elkezdtél, és aztán pihenj meg!”
A szerezz örömet karakterű emberek rendkívül megértőek, intuitívak és kellemesek. Mimikájuk és testtartásuk nyitott és barátságos. Állandóan tesztelik környezetüket, hogy mindenki boldog és elégedett-e. Pozitív alakjuk segít összetartani a csapatokat. Mindig konszenzusra törekszenek. Rugalmasan kezelik az embereket, és így ügyesen csiszolják össze az igényeket is. Gyermekkorukban azt az üzenetet kapták, hogy csak akkor elfogadhatóak a környezetük számára, ha örömet szereznek mindenkinek. Emiatt annyira keresik mások jóváhagyását és boldogságát, hogy nem tudnak nemet mondani, saját prioritásukat rendre háttérbe szorítva próbálnak megfelelni a többség elvárásainak. Gyakran hiányzik belőlük a magabiztosság, a bátorság és a kritikai érzék.
Pozitív gondolat, ami feloldhatja a parancsot: „Szerezz örömet magadnak!”
Akik a siess driver uralma alatt állnak, azok az egész életüket rohanásban töltik, mégis állandó késésben vannak. Igazi zsonglőrként végeznek egyszerre száz feladatot, lelkes és aktív karakterek. Nagyon hatékonyak éppen ezért remek munkatársak. Hátrányuk, hogy gyakran sürgetnek másokat, sokszor olyan dolgokon aggodalmaskodnak, amihez tulajdonképpen nincs közük. Nagyon türelmetlenek, állandóan időhiányra panaszkodnak. Azok a gyermekek válnak ilyen felnőtté, akiket egyfolytában sürgettek szülei, emiatt azt gondolják, hogy a környezetük csak akkor fogadja el őket, ha minél gyorsabban, minél több feladatot végeznek el egyszerre.
Engedélyező gondolatuk lehet: „Adj magadnak időt és élvezd ki a pillanatot!”
Noha a driverekek pozitív hatása megkérdőjelezhetetlen, lelki és testi egészségünk érdekében fontos megtanulnunk, hogy adott esetben hogyan tudjuk magunkat felmenteni alóluk. Amennyiben tehát egy vagy több driver esetében magunkra ismerünk, ne akarjuk görcsösen eltávolítani magunktól a háttérben dolgozó, a karakterünket már évek óta formáló parancsot. Inkább keressük meg, és időről időre alkalmazzuk a felszólítást feloldó engedélyeket.
forrás: https://divany.hu/eletem/2019/07/16/legy-eros forrás: https://mindsetpszichologia.hu/2016/10/15/rejtett-parancsaink-rad-melyik-jellemzo-az-ot-kozul/