15 gondolat, ami segíthet, ha elakadtál az életben

Az emberek sokszor önzőnek tartják azokat, akik odafigyelnek magukra és védik a határaikat. Pedig ez nem önzőség, hanem felelősségvállalás a saját jóllétünkért. Mert hosszú távon csak akkor tudsz kapcsolódni másokhoz, tenni valamit értük, ha magadról is megtanulsz gondoskodni.

Soma: Nagyon fontosnak tartom, s sajnálom, hogy nem mindenki ismeri fel, hogy a felelősségvállalás milyen fontos dolog a saját életünkben. A tetteinkért, szavainkért, gondolatainkért mi vagyunk a felelősek. Azt gondolom, ha ezekért nem vállalunk felelősséget, akkor önmagunkért sem tudunk. Ha mindig van egy hibás, aki miatt éppen nem jól áll a mi szénánk, akkor valóban elég nagy zűrben lehetünk… S leszünk is mindig.

Nem kell minden egyes lehetőséget kihasználnod, ami az utadba kerül. Nyugodtan oszd be az energiáidat, priorizálj, tanulj meg nemet mondani. Aki túlságosan komolyan veszi magát, hamar rágörcsöl a dolgokra.

Soma: Ez egy vesszőparipám. Azt gondolom, hogy sokan olyan állapotban élik le az életüket, hogy mindig bizonyítani szeretnének. Sokszsor azt sem tudják, kinek és mit, s talán még azt sem, hogy bizonyítani szeretnének. Nem kell mindig nyerni, elsőnek lenni. Legalábbis én ezt gondolom. :o)

Az a fontos, hogy te kényelmes legyél önmagaddal. Ha el tudod fogadni magad a tökéletlenségeiddel együtt, és másokkal is tiszteletteljes vagy, jó eséllyel lesznek sokat adó emberi kapcsolataid. A többieken pedig nem érdemes bosszankodni.

Soma: Nem. És talán nem is kell, hogy kedveljen. Mindenkinek megvan a joga, hogy ne kedveljen.

Ha mindig biztosra mész, egy idő után nem fognak fejlődni a képességeid. Lényeges, hogy az élet egy-egy területén támassz magad elé olyan kihívásokat, amelyek növekedésre sarkallnak. Ilyenkor nem is a végeredmény számít igazán, hiszen menet közben biztosan értékes tapasztalatokkal gazdagodsz majd.

Soma: Ebben nem vagyok biztos, s mindössze ennyit tudok hozzá fűzni…

Mindannyian véges pénzügyi és időbeli kapacitásokkal rendelkezünk. Bárhogy próbálkozunk, a nap akkor is csak 24 órából fog állni. Persze mindig lehet ügyesedni abban, hogy jobban kihasználjuk az időnket. Azt is jó szem előtt tartani, hogy végső soron mi magunk döntjük el, hogy mire mennyi időt fordítunk, még akkor is, ha ezek a feltételek néha megingathatatlan külső kényszereknek tűnnek. Alakítsd úgy az életedet, hogy a legfontosabb dolgok beleférjenek. Nehogy olyasvalami maradjon ki, amit később nagyon fogsz bánni.

Soma: Igen.

Jusson eszedbe, hogy jó eséllyel 10, 20, 30, 40 év múlva is élni fogsz. Sokszor jó érzés a carpe diem filozófiája alapján a jelen örömeinek élni, de ha ez öndestrukcióval vagy egészségkárosító viselkedésekkel jár, már korántsem biztos, hogy hosszú távon is megéri.

Soma: Igen.

Óriási közhely, hogy az élet nem könnyű, de attól még sajnos így van. Mindannyian szembesülünk olyan akadályokkal, amelyeket nehezen ugrunk meg. Természetes, hogy vannak rosszabb periódusaink, az időnkénti visszaesés elkerülhetetlen. De az is törvényszerűnek tűnik, hogy ezek mindig elmúlnak egyszer, ha te is kitartó vagy és dolgozol magadon.

Soma: A tapasztalat ezt mutatja. Ha mások életét szemlélem, akkor is, ha a sajátomat, akkor is. Talán néha nehezen ismerjük fel, hogy már felfelé megyünk.

Amikor valami lenyomja, sok ember hajlamos a padlón maradni, mert tehetetlennek érzi magát, erőtlennek a változáshoz, és megfelelő segítséget sem kap az újrakezdéshez. Nagyon fontos, hogy mindig legyen tere és ideje a negatív élmények megélésének, feldolgozásának. De ezt követően érdemes újra elindulni, kinyílni, kapcsolódni. Ebben van kockázat, de ha minden elől folyamatosan elmenekülsz, az életed is óhatatlanul beszűkül.

Soma: Igen. Ha egyszer felállunk, talán nem kellene készpénznek venni, hogy többet nem fogunk elesni.

Az ember általában mindig többet akar, és hajlamos arra fókuszálni, amije nincs. Pedig ha belegondolsz, valószínűleg már most is sok minden van az életedben, amiért hálás lehetsz. Ezt jó lenne nem elfelejteni a mindennapokban.

Soma: Ami könnyen jön, az könnyen megy. Ehhez talán annyit érdemes hozzátenni, hogy ami nehezen jön, az is mehet könnyen, s ami könnyen jön, az is mehet nehezen. :o)

Soha ne vedd magától értetődőnek, hogy vannak barátaid, családtagjaid, partnered. Ha nem ápolod a kapcsolatot velük és nem figyelsz oda rájuk, akkor könnyen kiüresedhet a közöttetek levő viszony, majd egy nap kisétálhatnak az életedből. Ne ez legyen az a pont, amikor észbe kapsz.

Soma: Az előző pontra kapcsolódó gondolat. Azt gondolom, sosem tart csak úgy magától sokáig az sem, ami egyszer jó.

Mivel ismered a saját határaidat, könnyebben észre tudod venni, ha korlátozzák, áthágják, semmibe veszik őket. Kerüld a bántalmazó embereket és azokat, akik elszívják az összes energiádat. Keresd azok társaságát, akik szeretnek, tisztelnek, akikkel kölcsönösen támogatni tudjátok egymást.

Soma: Ennek az erejét érdemes átgondolni és értékelni.

Az emberek túl sok kártékony dolgot bevállalnak azért, hogy elkerüljék a magányt. Összeházasodnak valakivel, akit nem szeretnek igazán. Nem mernek elválni a házastársuktól, mert félnek a stigmától és az egyedülléttől. Barátkoznak olyanokkal, akikkel amúgy eszük ágában sem lenne. Ha megtanulod, hogyan ne legyél egyedül sem boldogtalan, nem kell megalkuvónak lenned az emberi kapcsolataidban.

Soma: Még akkor is, ha van, akinek ez gondot okoz. Ha önmagunkkal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy jó társaságban vagyunk, akkor szerintem könnyebb a dolog.

A tanulás iránti vágy rendszerint a legnagyobb elakadásokból is segít kijönni. Ha érdekel a világ, a tudomány, a művészet, a saját és a többi ember működése, biztosan izgalmassá tudod tenni a napjaidat.

Soma: A jó pap holtig tanul. A szellem tornája biztosan van legalább olyan fontos, mint a test tornája. Lásd a 6. pontot.

Néha akkor jársz a legjobban, ha kitérőkkel jutsz el a célodhoz. Legyél türelmes, a megfelelő munka előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. Ha mindig a következő trófeád lebeg a szemed előtt, lemaradhatsz azokról a dolgokról, amik épp az orrod előtt várják, hogy észrevedd őket.

Soma: … Igen

Darius Fox szerint az ember életében az a legnagyobb szabadság, ha azokkal a tevékenységekkel és emberekkel töltheti az idejét, akikkel szeretné. Ez nagy érték, amit azonban külső körülmények időről időre korlátozni igyekeznek. Érdemes azonban a folyamatosan változó feltételek mellett is aktívan keresni azokat a megoldásokat, amelyek segítségével úgy tudsz a felszínen maradni, hogy közben nem kell alább adnod mindabból, amiben hiszel.

Soma: Ezt nagyon érdekes gondolatnak tartom a szabadságról. Akárhogy is gondolunk a szabadságra, az biztos, hogy sok tennivaló, esetleg feláldozás szükséges annak az eléréséhez, legyen szó bárki életéről és szabadság definíciójáról.