Szeretem azt, amikor két dolog összekapcsolódik történetesen mondjuk pont a fejemben. A Csicska egy film. Rövidfilm, így nem kellett sokáig kerülgetnem, hogy megnézzem. Mindösszesen 20 perc. Till Attila kisfilmje. A film szerepelt a Cannes-i fesztiválon, és jelölték az Európai Filmakadémia (EFA) 2012-es rövidfilm díjára.
A filmről: A film hőse Pista, aki egy tanyán él feleségével, tinédzser lányával és két kiskamasz fiával. Több mint fél éve ott lakik a félkegyelmű Feri is, akit Pista ötvenezer forintért vett, és élelem fejében dolgoztat. Feri az istállóban alszik, enni akkor kap, ha engedelmesen viselkedik, segélyét a gazdája veszi fel, ahogyan a személyi igazolványát is ő tartja magánál. Pista nagy gazdaságot visz: állatokat tart, zöldséget, gyümölcsöt termeszt; lazítani nincs ideje, ezért a feszültséget a családján vezeti le. Olyan ember, aki a saját szájaíze szerint értelmezi a törvényt: a bűn csak akkor kiált megtorlásért, ha ő a károsult. A rendőrség is őérte van, hogy elkapják a gyümölcsfáit lopkodó nyomorultakat, miközben esténként a legnagyobb természetességgel ver láncra egy fiatal férfit. A börtönőr azonban éppúgy fogoly, mint a rabszolgája; foglya egy sivár, kilátástalan, örömtelen életnek, ahol az anyagi javakért folytatott küzdelem az utolsó szikráig kioltja az erkölcsi érzéket.
A család tagjai és a „csicska” közeli, de nagyon morbid kapcsolatban vannak egymással, a rabszolgaként tartottat minden szempontból állatként kezelik. A Csicska című filmet a hasonló szituációt túlélt emberek beszámolói és a témához kapcsolódó híradások inspirálták.
csicska (főnév)
- Kiszolgáltatott személy, mindenes szolga, akit folyton ugráltatnak; olyan személy, aki függőségben van másoktól, és engedelmességgel tartozik nekik. A börtönben a gyengébb rabtárs az erősek csicskája lesz. A csicskát bárki ugráltatja.
- Nehéz felfogású ember, akit könnyen irányítanak mások, könnyen befolyásolható, nincs önálló véleménye. Ne bánj senkivel úgy, mintha csicska lenne. Egy csicskát hiába tanítasz, semmire sem tudja használni azt.
- Régies, elavult, katonai: Rangjelzés. „V” alakú piros rangjelző csík a tisztiszolga zubbonyujján. A sorkatona felvarrta a csicskát a zubbonyára, mert a főhadnagy úr legénye lett. A faluból más legényt is látott már csicskával, aki nem halt bele ebbe a beosztásba.
Eredet (újmagyar): csicsás, csecse | csicsóka, csicsó (dísz) | rangjelzés | tisztiszolga | talpnyaló
A csicskás (főnév) szó jelentése
- Szolgai munkát végző személy, aki kiszolgáltatott helyzete miatt jogfosztott. Az igazgató úgy viselkedett, mintha a beosztottai a csicskásai lennének. A csicskásnak nincs önálló akarata. Legutóbb egy film is készült a ma is létező rejtett csicskásokról „Csicska” címmel.
- Régies, elavult, katonai: Tisztiszolga. Katonatiszt mellé személyes szolgálattételre beosztott legénységi állományú, alacsony rendfokozatú katona; legény. A csicskás gondozta a tiszt ruházatát. Ha a csicskás munkájával meg volt elégedve a tiszt, akkor szabadnapot kaphatott a csicskás.
Szóval, ajánlom megnézni a filmet. Akár itt is:
A szofizmus
A film 3:26 időpillanatában kezdődik az alábbi rövid párbeszéd:
- Szeretnék elmenni.
- Visszamennél abba a mocsokba? Nem jó itt neked nálunk? Örülj neki, hogy normálisan élsz!
- Táncolok az utcán, abból lesz pénzem.
- Csöves vagy, nincs semmid! Nem jó neked itt?
- De… A segélyt is fölveszi helyettem. Az is pénz, nem?
- Milyen segélyt te szerencsétlen? Nem tűnik fel, hogy nem viszlek az irodába? A személyidet már rég kidobtam a kukába. Ötvenezerért vettelek, van még időd!
- Legalább fél éve vagyok itt…
- És én mióta vagyok itt szerinted mi?
Ezt a részt olvasva beugrott, hogy nem is olyan régen megragadott egy fogalom, aminek a tartalmát ismertem, de a megnevezését nem. Ez az a jelenség, amikor valaki egy vitában egy látszólag racionális, de a témához egyébként nem illő igazsággal próbál meg a másik fölé kerülni.
A Wikipédia megfogalmazása szerint Mmnapság szofizmának, szofizmusnak (azaz álérvelésnek) azt a jelenséget nevezik, amikor egy vitában valaki szándékosan őszintének látszó, de mégsem érvényes érvet használ azzal a reménnyel, hogy ezzel meg tudja téveszteni vitapartnerét.
Érdemes a fogalmat önmagában is megízlelni: A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk. Eredetileg a műveltséget és beszédkészséget fizetés ellenében tanító, i. e. 5. századi gondolkodókat nevezték szofistáknak. Olyan emberek voltak, akik egy magasabb tudást kínáltak, főleg retorikából és abból, miképp lehet a legjobban boldogulni az életben. Az, hogy az ékesszólásra nevelésből formális rábeszélőművészetet csináltak, és az, hogy pénzért tanítottak, sok korabeli gondolkodó ellenszenvét vívta ki. Ez az ellenszenv volt az oka a szofizmus szó újabb értelmének: Arisztophanész gúnyolódása, Szókratész és Platón ellenük folytatott harca nyomán a szofizmus szó a látszattudós és szócsavaró pejoratív jelentést kapta. Manapság szofizmának, szofizmusnak (azaz álérvelésnek) azt a jelenséget nevezik, amikor egy vitában valaki szándékosan őszintének látszó, de mégsem érvényes érvet használ azzal a reménnyel, hogy ezzel meg tudja téveszteni vitapartnerét.
Felismered az idézett párbeszédben a szofizmust?
forrás: https://port.hu/adatlap/film/tv/csicska-csicska/movie-120108 forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Csicska forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Csicskás forrás: https://filmvilag.blog.hu/2015/03/24/csicska_rabszolgasors forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szofizmus