Hímzések
Mostanában a modern bútorokhoz takácsvászon alapú, nyers színű (tehát bármihez illő) kézzel azsúrozott asztali futókat, terítőket készítek, különböző méretben. Legszélesebb méret 1 méter 20 centiméter. (Első kép)
Szálánvarrott, nagyon munkaigényes, az elkészítés alatt különös pontosságot kívánó falvédő. (Második kép)
Himzések:
A himzés a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb, leváltozatosabb ága, mely viszonylag kis területen belül is rendkivül sokrétű. Ezek egyike rendkivül közel áll a szőttesekhez és úgy készül, hogy a sima szőttesbe szálszámolással varrják bele a mintát. Az ilyen keresztszemes és szálánvarrott hímzés elemei éppen ezért geometrikusak, úgyhogy a nem eléggé gyakorlott szem könnyen összetévesztheti a szőttesekkel. Ezzel szembena szabadrajzú hímzéseket az alapanyag már alig köti, ezért nem csak a hagyományos elemeknek, de az alkotó képzeletnek is több a lehetősége.
Forrás: Magyar néprajz
Himzés:
A szövetek diszítésének azon módja, amely egyes fonalak bevarrása által áll elő, miért ezen műveletet himvarrásnak is mondják. A diszítő fonalak bevarrásának számos módozatai 3 csoportra oszthatók, u. m.:
- a lapos vagy párhuzamos öltés, (a fonalak a szövet szinén egymás mellé párhuzamosan illeszkednek)
- a lánc- vagy hurkosöltés és a (a diszítő fonal hurokszemekből álló láncot alkot)
- keresztöltés csoportjára (szintén lapos öltés, csakhogy két-két öltés keresztet alkot és a keresztek csoportozata képezi a mustrát).
A himzések osztályozását többféle szempontból végzik, nevezetesen:
- a) a himző fonal anyaga szerint (selyem-, arany- stb. himzés)
- b) a himző fonal szine szerint (fehér himzés és szines himzés)
- c) az öltések módja szerint
- d) a himzett felület alakja szerint (lapos és domboru himzés)
- e) a himzés kiviteli módja szerint (kézi és géphimzés)
Kézi himzéshez hosszu fülü tű szükséges; hogy a himző fonal befüzhető legyen, a legtöbb esetben szövetfeszítő keret is kell. Ily uton a párhuzamos öltések és a keresztöltések minden változata jól készíthető; a hurkos öltés nem használatos. Géphimzésnél a párhuzamos öltések és a hurkos öltések szokásosak.
Egy kis történelem az érdeklődöknek:
A hímzés egykorú a ruházattal. Megjelenik már az első ember bőrruházatának összevarrásain. Az összetűző keskeny bőrszalagocskák fonásszerű alakzatai minden primitív népnél föllelhetők. Az asszír szíjfonatok, mint a ruhán alkalmazott bőrszalag - hímzés, már valódi műformák, melyek tovább élnek a görögök kezén. Európában a szíjfonatok a betörő scitha-hunnok révén még az építészetben is nyomokat hagynak, mint azt a magyar tengerpart, Horvátország és Felső-Olaszország longobárd építészete igazolja. Az egyiptomi előkelők ruházata épp úgy hímzett volt, mint az asszíroké. Az egyiptomiak még a hajóvitorlákat is hímezték. Babilónia ősidőktől fogva híres volt színes és fehér hímzett szöveteiről. Az ó-testamentom már emlegeti a babiloni arannyal hímzett köpenyt és szöveteket. Az indiai, a zsidó, a feniciai hímzett templomkárpitok ismeretesek. Kis-Ázsiai és európai görögöknél kedvelt a hímzett ruha. Homeros gyakran szól róla. Asszír és babiloni királyok hímzett ruházatának rajzát több dombormű ismerteti meg velünk. Frigia partvidéke közvetíti a kelet aranyhímzéseit Európával. Azért nevezték a rómaiak az arannyal hímzett ruhát auriphrygiumnak és a hímzőt phrygionak. A keresztény vallás az istentisztelet fényének emelésére fenntartotta és ápolta a régi tradíciókat, úgy hogy az egész középkoron virágzik a H. Babilon szerepét később Bizánc és az arabok veszik át a ragyogó hímzett ruhák előállításában. Azonban Ny.-Európában is széltében gyakorolják a hímzés művészetét lovagvárakban és zárdákban egyaránt. A híres bayeuxi hímzett kárpitot Hódító Vilmos nejének Matildnak (megh. 1087.) tulajdonítják. A mi koronázási palástunkat is Szt. István neje Gizella hímzetté, aki palotájában egész hímző műhelyt rendezett be a sok újonnan alapított templomnak díszes ruhákkal való ellátására. Innen került ki a Metz melletti Saint-Arnold apátságban őrzött hímzett misemondó ruha is, melyet felírása szerint Szent István és Gizella küldött XVIII. János pápának. Úgy ez, mint a magyar koronázási palást bizánci és mór befolyást árul el díszítéseiben. A mi királyi palástunkat a rajta levő arany hímzésű felírás szerint Gizella királynő, II. Henrik német császár nővére 1031-ben maga hímzetté a székesfehérvári templom számára sötét-lila színű selyemre arany szálakkal. Az arany szálak nincsenek átöltve a visszájára, hanem csak a színén sorakoznak ürün egymás mellé és csak egyes öltések erősítik az alaphoz.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Takácsvászon alapú hímzés - 1. kép
Szálánvarrott hímzés - 2. kép
Andrásfalvi mintával készült abrosz - 3. kép
Andrásfalvi mintával készült abrosz - 4. kép